A Liverpool beragadt… Nem néznek ki jól a mostani eredmények és ez elég aggasztó lehet nem csak a szurkolóknak, de a tulajdonosi körnek és Jürgen Kloppnak is. Habár egyelőre semmilyen hír nem szól, arról, hogy Kloppot leváltanák, sőt a német edző éppen az ellenkezőjéről tett éppen nyilatkozatot, de ha nem fordul meg a vörösök helyzete könnyen megtörténhet, hogy hét év után a Liverpool és Klopp útjai különválnak, de milyen új célok után nézhet a csapat? A még jobb kérdés pedig, hogy kivel?

Ebben a blogposztban, fiktív iránymutatást próbálok adni az FSG-nek, hogy milyen úton-módon juthatna el Klopp után a Liverpool a címekhez. Szerintem igazából két irány van, de egy cél. Lehet az is, hogy egyet lépnek hátra, hogy kettőt tudjanak előre, de lehet menni tovább ugyanazon az úton új arcok kipróbálásával, a cél hosszútávon szerintem egy edző kinevezése kell, hogy legyen, aki nem más, mint: Julian Nagelsmann

De akkor nézzük meg milyen szakemberek segítségével lehet továbbmenni az első, kevesebb fizikai igénybevételt igénylő úton. Az tény, ahogy ez elmúlt években úgy tavaly is a Liverpool hajtotta végre a legtöbb presszingkísérletet az ellenfél támadó harmadában, ami elég nagy fizikai igénybevételbe kerül. Szám szerint 1702-szer, viszont ez a szám eddig elég máshogy áll az idei szezonban, ha a jelenlegi számokkal nézzük, akkor az idény végére csak 1248 lesz.

Az egyik irány: Roberto Mancini

A győztes EB után nagyon magasan volt az ázsiója az egykori klasszis csatárnak. Emiatt érdemes lefölözni azt a fajta hype-ot, amit ezért kapott és azt nézni valóban, milyen teljesítményt és hogyan rakta le az asztalra.

A támadó harmadban lévő letámadási kísérlet az EB alatt 307 volt, 7 meccsen, ez kicsivel kevesebb, mint 1700 lenne 38 meccs alatt.

Míg a tavalyi Liverpool 70% körüli átlagos labdabirtoklási arány volt a jellemző, addig ez idénre nagyjából a Mancini féle olasz válogatotthoz hasonlóan 60°%-hoz közelít. Viszont itt sokszor azonos vagy nem sokkal gyengébb csapatokkal találkoztak. Így ez a számadat is gyakorlatban inkább a korábbi Liverpoolra hajaz.

 Az ellenük kialakított helyzeteket tekintve a GCA/90 (goal creating actions per 90 minutes) mutató a Liverpoolnál 1,18, míg az olaszoknál kereken 1,00.

Így elmondható, hogy egy olyan kupában, ahol rendre egyenrangú ellenfelekkel került szembe Mancini, elérte azt, hogy így is kevesebb helyzetet dolgozzanak ki ellene. Ez pozitív lehet a Liverpool szurkolóknak, akik érezhetik, hogy idén valami nem okés a legendás védelmükben, annak ellenére, hogy az 1,18 nem egy magas szám elég sok gólt kapnak és kiviláglanak elég komoly egyéni védelmi hibák is, de erre, hogyan lehetne megoldás Roberto?

Kezdjük először azzal, hogy építi fel támadásait, majd hogyan áll vissza először mid majd low blockba. Ezen felül, hogyan nézne ki ez a szisztéma a Liverpoolnál.

Olasz támadások:

Így áll fel alapból az olasz válogatott. Innen rendre Insigne belülről kifelé mozog a szélre, feljön mellé Spinazzola és a támadósorba felcsatlakozik Barella, míg mellette a szélen Chiesa rohamoz. Mögöttük Jorginho fellép Locatelli mellé, míg Manuel egy regista szerepkört vesz fel, addig Jorginho több védekező feladatot kapott és nem teljesített rosszul, de így is egy Fabinho minőségi előrelépés lenne. A Spinazzola mögötti részt Chiellini fedezte, aki az elől lévő üres területekbe fel tudott lépni és onnan segíteni a támadást. Középen Bonucci felelt a hosszú indításokért a védelemből, ebben mindig nagyon jó volt, és Di Lorenzo pedig mélyen maradt és jobb oldali középhátvédként játszott.

Így festett ez a gyakorlatban:

Szerintem, ha ezt a Merseysidera akarnák interpretálni, akkor mindenképp meg kéne tükrözni a felállást, mert jobb ha Trent marad fent és mögötte fedezik őt, míg Robertson húzódik befelé. Trent mögött Matip progresszív labdacipelésben az egyik legjobb a világon, így ott is minőségi fejlődés lenne Chiellinihez képest, úgy ahogy Van Dijk is parádés a mélyről indításban így ez is stimmelne. Azt már említettük, de elég egyértelmű, hogy Jorginhohoz képest, mekkora előrelépés Fabinho szűrőjátékosként. A támadósorba lépéseknél pedig Harvey Elliott lenne a Barella alternatíva.

Akkor a mid block milyen lenne?

Ilyenkor Mancini egy 3-5-2-es formációt vesz elő, ahol Spinazzola középen marad nem megy vissza a védelmi vonalba, ez azért is jó, mert labdaszerzés után egyből részt tud venni a támadó struktúrában, de emellett nem is lehetne elvárni, hogy olyan magas pozícióból rendre visszaérjen.

Ez a Liverpoolnál is baromi jól működne, főleg az a rész, hogy Trent magasabban marad, így egy esetleges hiba esetén az ellenfél nem a kapuval találja magát szemben, hanem Joel Matippal. Amit még fontos kiemelni, hogy a támadásban se vesznek fel sokszor olyan magas védelmi vonalakat, mint Kloppnál ezért az a Nathaniel Phillips is hasznos csere tudna lenni, aki most a lassúsága miatt nagyon gyengén tud kinézni. Egy gond lenne ezzel a mid blockkal, hogy a támadósorba valószínűleg Salah és Nunez kerülne, akik nem a legjobban presszingelők, ha Jota vagy Diaz lenne ott, sokkal jobban tudná zavarni a támadósor, az ellenfél hátulról való építkezését.

És végül a mélyen védekezés:

Itt már Spinazzola is visszatér a védelmi vonalba és egy 4-5-1-es formációt vesznek fel, ahol Barella kicsit magasabban van, így vehetjük ezt 4-4-1-1-nek is. Próbálják két sorral hermetikusan lezárni a térfelüket. Viszont a balszélen nem áll olyan biztosan a védelem, ez a Liverpoolnál a jobb szélnek felel meg. Itt továbbra is sebezhető lehet a Liverpool, de ha Mancininak sikerült 1,00-ás GCA/90 mutatót hozni, akkor lehet itt se lenne akkora gond.

A Liverpoolnál pedig ilyen lenne:

Igazából, amellett, hogy Mancini is sikeres volt az EB-n ezzel a rendszerrel, ami pozitívum lenne, hogy nem járna valószínűleg komolyabb anyagi ráfordítással, sőt, ahogy említettem Phillipset, még lenne olyan játékos, aki sokkal jobbnak tűnne ebben a szisztémában, ez tetszene az FSG-nek, míg szerintem a stabil BL helyet rendre elérné Roberto. A negatívum, hogy nem tudom mit kezdene Salah helyzetével, aki most kevesebb helyzetbe kerül Nunez miatt, így nem tudja megmutatni, mire kapta a zsíros új szerződését.

Egy új arc, aki még sokra viheti: Arne Slot

A holland szakember jelenleg a Feyenoord alkalmazásában áll, de rögtön az első profi idényében az AZ Alkmaarnál berobbant, a modern futballjával, amit sokan a Guardiola futballjához hasonlítanak.

A legkiugróbb eredménye eddig a tavalyi EKL döntő, ahol alulmaradtak José Mourinho Romajával szemben. De ettől függetlenül érdemes lesz követni a fiatal tréner pályafutását, mert eddig nagyon érdekes, amit a pályára rak.

A taktika:

A holland futballhoz igazán közel álló pozíciós futballt játszik a Feyenoord és kifejezetten gyors build-upokkal. Mellette olyan finomságokkal is játszik Slot, mint a mélységi irányítóvá fellépő szélső hátvéd, ami nem csak a mai Cancelora hajaz, hanem Guardiola mücheni pályafutása alatt játszó Lahmra. Tehát itt is megállja a helyét a párhuzam, nem csak a frizurában.

A formációban nem lehet túlzott fluktuációval vádolni, mert a meccsek 85%-ában 4-2-3-1-et alkalmaz. Ezen a nyáron a PL-be igazolt Sinisterra és Malacia is, ezért változó még a keret összeállítása, de többnyire ez a kezdő áll ki:

Hollandus támadások:

Támadásban a low blockok ellen, inkább López(korábban Malacia) az, aki fellép harmadik középpályásnak, Pedersen magasabban marad és onnan próbálkozik beadásokkal. A támadásokat mélyről építik, a double pivot visszamozog, ott gyakran háromszögeznek és onnan indul a támadás sokszor hosszú labdákkal. Itt lehetne egy kis változás egy esetleges Liverpoolba igazolás esetén, mert nem szükséges az angoloknál, hogy a középpályások hátra lépjenek, ugyanis Van Dijk mélyről jövő indításai így is extrák. Majd, amikor odaérnek a kapu elé nagyjából így állnak fel:

Egyébként a Liverpoolnál lehetne egy-két változás, mert amíg Robertson hasznosabb lenne Mancininél a védekezési kvalitásai miatt, addig a jó helyzetteremtései révén lehet, hogy Tsimikas kerülne be a kezdőbe és ő lépne fel középpályásnak, míg Trent elöl, Pedersen helyén ívelné be a zseniális labdáit Nuneznek vagy Diaznak. A másik változás, pedig az, hogy Dilrosun pozíciójában könnyeben el tudom képzeni Carvalhot, mint Elliotot. Aki idén próbálta először a double pivotot, és egyelőre nem állt jól neki, tehát neki új helyet kell keresni a középpályán mert se 10-esben se 8-asban nem a legjobb fit ebben a rendszerben. Helyette szerintem alapvetően Fabinhonak és Thiagonak kellene kezdenie.

A szélek feltöltése és a pozíciók folyamatos rotálása szintén Guardiola stílusa, így a vörösök megpróbálhatják legyőzni Peppet a saját fegyvereivel.

A labdavesztések után mindig magaspresszing következik, a három támadó igyekszik lezárni a kapus és a védők előtt a passzsávokat, míg a magasan helyezkedő szélső hátvédek felveszik a helyüket.

Védekezésben:

Ezután midblockban 4-4-2-t alkalmaznak, ahol zónázással próbálják meg ellehetetleníteni az ellenfél támadásait.

Itt amúgy remek ötlet az, hogy feltöltik a pálya üres részeit, míg ugye a Liverpool magasan lévő védekezésével gyakran az volt a gond, hogy simán kijátszották a lescsapdájukat. Viszont, amire szerintem Mancini jó példa volt, arra lehet Slot rossz példa, ugyanis a korábban magasan védekező Pedersennek, most egy sokkal mélyebb helyen kell védekeznie és ez még csak a midblock sokkal nagyobb a differencia, mint a mondjuk Lópeznél.

Lowblockban igazából követik ezt a mintát csak nyilván mélyebbre mozognak, itt van olyan pont, ahol most Arnenak fő a feje, de Liverpoolban nem lenne gond, hogy, amikor feltöltik a védősorral a tizenhatost, akkor a második hullámmal érkező játékossal Kökcü nem mozog együtt, ha helyette Fabinho játszana, akkor valószínűleg ez a probléma is megszűnne.

Persze igazából  az a realitás, hogy Klopp kitölti a szerződését, és valahogy megoldja a problémát, mert nem valószínű, hogy felrúgják az FSG-nél ez a gyümölcsöző kapcsolatot, mindenesetre érdekes volt eljátszani a gondolattal, ha mégis hasonló történne. Nyilván a másik pedig az, hogy a gyermek, aki bennünk él azt akarná, hogy Steven Gerrard vezesse győzelemre a Liverpoolt, de neki egyelőre az Aston Villa problémáit kell megoldania.